A magyarok kardjaitól ments meg, Uram minket - kardvívó a magyar rekorder

fotó: www.hbsport.hu

Ma is felfoghatatlan, amit a magyar kardvívók műveltek a XX. század során. 1908 és 1960 között tíz nyári olimpiai játékokon indultak magyar versenyzők. Férfi kardvívóink háziversenyt csináltak az olimpiákból. Az összes egyéni és az összes csapataranyat a magyarok hozták el. Huszonhárom aranyat hoztak össze nekünk. Az utódok - a huszonharmadik győztes Szilágyi Áronnal együtt - a három legnagyobbról elnevezett Világkupán mutathatják meg magukat hétvégén.

Vívásban a kard, a tőr, és a párbajtőr fegyvernemeket különböztetjük meg egymástól. A másik kettő fegyvernemmel ellentétben a kardban szúrni és vágni is lehet. A fej, a felsőtest, és a karok minősülnek érvényes támadófelületnek. Érvényes találatot támadásból, védés-visszavágásból, valamint tempóvágásból lehet bevinni. Ez a legdinamikusabb, és a leglátványosabb fegyvernem, ami kreativitást igényel. Ezek után nem csoda, hogy mi magyarok vagyunk benne a legjobbak.

Gerevich Aladár, Kovács Pál, és Kárpáti Rudolf. Összesen 19 magyar aranyérem tulajdonosai, amelyek között természetesen akadnak átfedések, mivel többet együtt vívtak össze, csapatban.

Gerevich Aladár közülük a legidősebb. Ő 1910-ben született. 22 éves volt mindössze, amikor az 1932-es Los Angeles-i olimpián már aranyat szerzett csapatban, viszont a magyar kardvívás erősségét mutatja (és persze volt egy világháború), hogy már 38 volt, amikor egyéniben a csúcsra ért Londonban. Összesen hat olimpiáról hozott el aranyérmet, az utolsót 50(!) évesen nyerte, ráadásként pedig tőrvívásban is nyert egy csapatbronzot 1952-ben. 2010 óta az ő nevét viseli a Nemzeti Sportcsarnok.

Gerevich Aladár

Kovács Pál az 1936-os berlini olimpián tűnt fel a színen, és az 1960-as római játékokig ő is tagja volt az aranyérmes kardcsapatoknak. Egyéniben Helsinkiben ért a csúcsra. Róla nevezték el a Vasas pasaréti vívócsarnokát.

Kárpáti Rudolf 1920-ban született, ő is Londonban nyert először olimpiát, ezen kívül ott volt Helsinkiben, Melbourne-ben, és Rómában is. Utóbbi két olimpián ő volt az egyéni győztes is.

1956-ban is a magyar kardcsapat nyerte az aranyat (Gerevich, Kovács, Kárpáti, Hámori Jenő, Magay Dániel, Keresztes Attila)

Kardvívás amúgy a hosszú élet titka. Kovács Pál 82, Gerevich Aladár 81, Kárpáti 78 évesen hunyt el. A Gerevich-családban apáról fiúra szállt a vívósport szeretete. A 7-szeres olimpiai bajnok Aladár édesapja mellett kezdett vívni, és két fia, Pál, valamint György is meghatározó alakjai voltak a magyar kardvívásnak. Utóbbi volt például Szilágyi Áron nevelőedzője.

vívóiskola, Gerevich Aladárral