Méltó helyen a császári hagyaték - Albert Flórián-emlékkiállítás a Ferencvárosban

"Jó sorsom oda vezényelt, mert valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem." - Albert Flórián mondta ezt annak idején. 2011. október 31. óta nincs közöttünk a Császár, Magyarország egyetlen aranylabdás labdarúgója. A Szegeden, Nyírbátorban és Komáromban is megcsodált Albert-emlékkiállítás március 19-től Budapesten is látható lesz a Ráday utcában található Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben.

Albert Flórián 1941. szeptember 15-én született Hercegszántón. Huszonkét évig volt az FTC labdarúgója, a magyar válogatottban pedig tizenhat éven át ontotta a gólokat, 75 meccsen 31-szer volt eredményes. Nem volt tizenhét sem, amikor bemutatkozott az FTC felnőttcsapatában - 1958 őszén két góllal nyitott a Diósgyőr ellen. Egy VVK-győzelem, négy magyar bajnoki arany és 1 MNK-siker a zöld-fehérekkel, három gólkirályi cím, két világbajnokság (1962-ben a torna társgólkirálya), és a legnagyobb egyéni elismerés, az 1967-es Aranylabda. Olimpiai bornzérem, és Eb-bronz. A teljesség igénye nélkül néhány adat, amiért Császár - később pedig a Nemzet Sportolója - lett Albert Flóriánból. A legendás rádióriporter Szepesi György szerint az Aranycsapatban is helye lett volna. Nem tudom, kinek a helyén, de nehéz vitatkozni az állítással.

nem csak az ellenfeleknek oktatta a futballt

Emberi tulajdonságai alapján is a legnagyobbak közé való. Ferencvárosi csapattársai közül talán Rákosi Gyulához és Szűcs Lajoshoz fűzte a legmélyebb baráti kapcsolat, de az ellenfelekkel is baráti viszonyt ápolt. Legendásan jóban volt például a Vasas legendájával, Mészöly Kálmánnal. A Szőke Szikla azt mondta Albert halála után, hogy a legjobb barátját és legnagyobb ellenfelét veszítette el.

Albert és Mészöly a válogatott egyik edzésén

A másik angyalföldi sztárral, Farkas Jánossal is barátok voltak. A válogatottban egy célért küzdöttek a felek. A leghíresebb meccsen, a brazilok elleni 1966-os vb-találkozón Albert nem lőtt ugyan gólt, de sokak szerint az ezen a meccsen nyújtott teljesítménye nagyban hozzájárult az 1967-es(!) Aranylabda-sikerhez. A portugálok elleni vesztes meccs után ez a győzelem kellett ahhoz, hogy a magyar válogatott továbbjusson csoportjából. Az Aranylabdát amúgy akkoriban nem gálákon osztották. Albert például a budapesti Gundel Étteremben vehette át a magáét a France Football magazin főszerkesztőjétől.

 a képek kiszínezve, a sztori nem: Magyarország - Brazília 3-1

Albert Flórián pályafutása befejezése után is a Ferencváros Üllői úti stadionjának székházában élte mindennapjait. Jóban-rosszban kitartott a klub mellett. Még azt a megaláztatást is elviselte, amikor 2008-ban az FTC zrt. angol tulajdonosa falat húzatott a székházban, hogy ne legyen átjárás a futballklub és a többi szakosztály között. Így Flóri bácsi csak kerülővel tudott eljutni a saját szobájába. A falat 2011 áprilisában bontották le, amikor  az FTC nevében Kubatov Gábor elnök egy euróért visszavásárolta a labdarúgó-szakosztályt. Orosz Pál vezérigazgató bontotta le a falat, amelyen maga Albert Flórián lépett át elsőként.

falbontás a Fradinál

A szurkolók részéről is óriási szeretet és tisztelet övezte a Császárt. A halála utáni első bajnokin, a Ferencváros-Paks meccsen - amelyet megelőzően ezrek rótták le tiszteletüket Albert ravatala előtt - a legnagyobbhoz méltó módon búcsúzott el tőle a Ferencváros szurkolótábora, a 2007. december 21. óta az ő nevét viselő stadionban.

Megemlékezés a Ferencváros-Paks meccs előtt

Albert Flórián temetését a közszolgálati televízió élőben közvetítette, amire előtte Puskás Ferenc és a tragikus hirtelenséggel elhunyt Fehér Mikós esetében volt példa.

A budapesti Albert-emlékkiállításon a Császár Aranylabdája is látható lesz. A császári hagyaték a legméltóbb helyen, a Ferencvárosban lesz látható március 19-től.