Az első magyar... olimpiai arany vízilabdában, a világ első mozgássérült olimpikonjával

A jubileumi tizedik magyar olimpiai arany még várat magára vízilabdában, ebből következik, hogy Magyarország eddig kilencszer végzett az első helyen az ötkarikás játékokon. Az első siker az angyalok városában volt. Az internetezők közül nem sokan emlékezhetnek rá: 81 éve történt. A csapatnak tagja volt a világ első mozgássérült olimpikonja.

Az első magyar... című sorozatunk premierje fociról szólt, de lehet, hogy a legsikeresebb csapatsportágunkkal kellett volna kezdeni. Most pótoljuk.

A feljegyzések szerint a modern vízilabda alapjait William Wilson skót újságíró, egyben úszóedző fektette le 1877-ben. Az ő jóvoltából az aberdeeni Bon Accord fesztiválon játszottak először "vízifoci-meccset", a szabályok az 1880-as évekre alakultak ki. Amerikában ezalatt a lovaspóló mintájára kezdték el játszani a játékot, innen ered a "water polo" kifejezés. Az amerikaiak egy hordón ülve, ütővel próbálták terelni a labdát. A hordó és az ütő kikerült végül a medencéből, de az ütés megmaradt. Nehéz elképzelni, hány főből állt egy csapat kerete, hogy egy bajnokság végén is ki tudjanak állni teljes létszámmal.

1885 óta önálló sportág a vízilabda, és a futballal egyetemben első csapatsportágként került be az olimpiai műsorba, már 1900-ban. Az 1904-es játékokat - ahol amerikai egyetemi csapatok küzdöttek egymás ellen - nem ismerik el hivatalosan. De 1908 óta a vízilabda - a csapatsportágak közül a legrégebb óta - folyamatosan ott van a nyári ötkarikás játékokon. A labdarúgás például 1932-ben érdeklődés híján kimaradt a műsorból.

A vízilabdára visszatérve: 1904-ben játszották itthon az első bajnokságot. A sorozatot három hétvége alatt játszották le. A bajnokságot a Balaton UE nyerte, megelőzve a Postatakarékpénztár SE, a Budafok-Kistétény SE, valamint a Ferencváros csapatait. 

Olimpián Stockholmban indult el először a magyar válogatott. Ez a torna hat csapat részvételével zajlott, bonyolult lebonyolítási rend szerint. Jól mutatja a furcsaságát, hogy a bronzérmes belga csapat öt meccset játszott a torna során, az ötödik helyen végzett magyar csapat pedig csak kettőt. Amúgy az osztrákok és a belgák elleni találkozón is egy góllal kaptak ki a magyarok. A hat csapat először az aranyéremért játszott három párban ki-ki meccset, a három győztes pedig körbe játszott egymással, de mivel Nagy-Britannia mindkét ellenfelét legyőzte, a szigetországiak meg is nyerték az olimpiát. Ezután újabb csata indult az ezüstéremért, hasonló logika szerint. 

A maga 18 évével és 74 napjával a magyar Wenk János volt a torna legfiatalabb játékosa.

az 1912-es stockholmi döntő - egyelőre a magyarok nélkül

Az 1924-es párizsi játékokon indultunk második alkalommal. Itt már egyértelmű volt a lebonyolítás. Az első fordulóban a mieink Nagy-Britanniát győzték le 7-6-ra, aztán a későbbi ezüstérmes Belgium ellen elvéreztek. Mivel nem voltak helyosztók, az itt kiesett csapatok holtversenyben ötödikek lettek.

1928-ban már esélyesként utazott a Komjádi Béla vezette magyar válogatott. A Barta István, Halassy Olivér, Homonnai Márton, Ivády Sándor, Keserű Alajos, Keserű Ferenc, Vértesy József összetételű csapat a nyolcaddöntőben kezdett. A "fiúk" erődemonstrációt tartottak, 14-0-ra nyertek az argentinok ellen. A negyeddöntőben 5-0 ide az Egyesült Államok ellen, majd az elődöntőben a franciákat vertük 5-2-re. Következett az esélytelenebb németek elleni finálé, ahol 2-0-ra vezettek a mieink. Tisztára, mint a berni focidöntőben. És persze a vége is ugyanaz lett, ha nem is szám szerint. Németország egyenlített, majd hosszabbítás után nyert 5-2-re. Ez volt az első magyar olimpiai érem vízilabdában.

1932, Los Angeles. A nagy visszavágás éve és helyszíne. Az amszterdami ezüstösök közül mindenki ott volt a magyar pólócsapatban, kiegészülve Brody Györggyel, Németh Jánossal és Sárkány Miklóssal. A kapitány továbbra is Komjádi Béla. Öt csapat játszott, körmérkőzéses rendszerben, amely el is döntötte a torna végkimenetelét. A brazilokat sportszerűtlenségért kizárták, így az ő eredményeiket törölték.

így készültek a magyar pólósok az 1932-es játékokra

A mieink egyből lejátszották az amszterdami döntőt, ahol 6-2-re lemosták a németeket. Ezután már gólt sem kaptak a tornán. 18-0-s diadal következett a japánok ellen, majd 7-0 ide a házigazda Egyesült Államok ellen.

a csapat egy része - Ivády, Bródy, Vértesy, Németh, Homonnai, Keserű, Halassy

A képen látható urak az első magyar olimpiai bajnok vízilabda-csapat egy részét alkotják. A jobb szélen látható Halassy Olivérnek hiányzik a bal lábszára. Akkoriban még nem volt paralimpia. A Los Angelesben 23 éves Halassy volt az első mozgássérült olimpikon. Nyolc éves korában kellett amputálni a lábszárát, miután megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, de lecsúszott a lépcsőről. Tagja volt a berlini olimpián aranyat nyert csapatnak is, így kétszeres olimpiai bajnoknak mondhatta magát. 17 évesen amúgy folyami úszóbajnokságot nyert. Az 1931-es Eb-ről pedig két arannyal tért haza. Az egyiket természetesen vízilabdában, a másikat pedig 1500 méter gyorson szerezte.

Halassy máig tisztázatlan körülmények között halt meg. 1946. szeptember 10-én kocsival haladt, amikor egy orosz katonai járőr hajtott elé. Halassy és társa valamiért vitatkozni kezdett az oroszokkal, akik mindkettőjüket agyonlőtték.

A magyar férfi vízilabda-válogatott az amszterdami második helytől számítva 1980-ig mindig dobogón végzett. A kilenc aranyéremmel abszolút csúcstartó a válogatottunk. A szövetségi kapitányaink közül - három diadallal - Kemény Dénes áll az első helyen, megelőzve az 1952-ben és 1956-ban duplázó Rajki Bélát.