Roosevelt és a száz kisleány - magyar csapatok indulói

2007-ben kint voltam a Magyar-kupa döntőjén a Megyeri úti Szusza Ferenc Stadionban. Magyarország legjobb és legrosszabb indulójának csapatai csaptak össze. A DVSC-Kispest döntőn nem a zene döntött, mivel a Honvéd nyert 11-esekkel. De tényleg kellemetlen volt hallgatni egymás után a két dalt, akkora volt a kontraszt. Néhány magyar klubot amúgy hűen tükröz az indulója.

Az ominózus Debrecen-Kispest meccsen többször is lejátszották a lelkesítő dalokat. A Lokiét Debrecen városának legnépszerűbb együttese, a Tankcsapda énekli, a szöveget az együttes frontembere (egyben a klub aktív szurkolója), Lukács László írta. A 2005-ös dalnak van mondanivalója, ritmusa, és látszik, hogy igazi szurkoló műve.

A DVSC korábbi indulóját Cserháti István írta 1954-ben. Ennek a szövege is bőven megüti a szintet, de nagyot ront az összképen a refrén, ami így szól: "Lokika éoé éáo, győzni kell, megint érik már a góól, Lokika éoé éáo, a DVSC mindenhol tarol".

A Kispest fentebb említett indulója ezekkel szemben förtelmes. George F. Hemingway tulajdonos tagadja, de nem hiszem el, hogy nem ő írta a Happy day are here again című Roosevelt-kampánydal magyar változatát. Ez az induló  nem lelkesít, nem tesz dacossá, egyszerűen elsüllyed a föld alá, ha meghallja. Az egész szöveg egy szégyen, de az első két sor - a Honvéd napja eljött már, csak a Kispest, Kispest, ő a sztár - egyből a padlóra küldi az embert. A klub Hemingway előtti korszakából származó indulóját a Pokolgép frontembere, Kalapács József írta. Az "egy gól" című slágeren látszik, hogy igazi zenész rakta össze, a kispesti tulajdonos becsületére legyen mondva, hogy ezt a verziót is szokták játszani a Bozsik-stadionban.

Magyarország legnépszerűbb klubjának, a Ferencvárosnak rengeteg indulója létezik, ezekből az látszik, hogy sok szurkolója van a csapatnak. A klubnál viszont adnak őrzik a hagyományokat, és az egyik legrégebbit (az 1920-as években írták) játsszák a hazai meccsek előtt. A száz kisleányról ismert indulót az 1950-es években betiltották, Deák Ferencnek állítólag azért kellett az Újpesthez igazolnia, mert a dal éneklése miatt vitába keveredett két belügyessel. A szurkolók körében is népszerű az induló, több száz torokból még az eredetinél is jobban hangzik.

A Bon Bon együttes által írt Újpest-indulóban a klubhűség kap fontos szerepet:  "Lehet, hogy boldogan élhetnék bárhol a Földön. Találnék szerelmet, szerencsét, úgy, ahogy én szeretnék, de nem tudom, mit éreznék, ha egy pályára kimennék, azt hiszem, a szívemet kéne kicseréljék." - áll a dalban. Ami azt illeti, Török Tamásék kicserélték a csapatnevet, mivel 2011 telén ők írták az MTK indulóit is. Kabalának nem jó az együttes: az MTK kiesett az NB I-ből abban az évben, az Újpest pedig nem nyert semmilyen trófeát azóta, hogy a Bon Bon dala szól a IV. kerületben, A lilák régi indulója ráadásul jobb is egy picit. Vannak benne béna sorok, de az ember talán jobban beleképzeli magát a Fazekas-Göröcs-Bene-Dunai II-Zámbó csatársorba, ha a ezt hallgatja.

A Haladás kapusa nem csak unalmában nevet nagyokat, hanem akkor is, ha meghallja a klub indulóját. Minden kétséget kizáróan ez a legmókásabb szöveg, amit csapatról írtak. A Jóisten nevet, borozik (legalábbis előveszi az üveget), az ellenfél valamiért sínautóbuszon érkezik, a bíró meg szalutál. Ezek a témák mind megjelennek a refrénekkel együtt a tizenhat soros dalban, amit ráadásként DJ Márió áthangszerelt. Én inkább az Öregfiúk Kórusának előadására szavazok.

A rivális Zalaegerszegnél a klub legnagyobb sikere, az NB I-es bajnoki cím után született egy induló, aminek egyrészt megvan a maga romantikája - még akkor is ha monoton egy picit -, másrészt pedig a csapat ikonja, Kocsárdi Gergely énekel benne.

Debrecenhez hasonlóan Győrben is profi kezekbe került az induló elkészítése, de békéscsabai segítség is kellett hozzá. 1996-ban Békéscsabáról Győrbe tette át a székhelyét néhány viharsarki legény. Mracskó Mihály, Szarvas János és a Csató fivérek így egészen közel kerülhettek egyik kedvenc együttesük, a Rába-parti Aurora tagjaihoz. A játékosok unszolására az együttes megírta az ETO-indulót, amely egészséges lokálpatriotizmust tükröz. Ezt fokozza, hogy a csapat három akkori tagja, Lakos Pál, Korsós György és Szarvas János is vokálozik a dalban, amely meg is jelent az Aurora egyik lemezén.

A Videoton indulója a csapat 1984-85-ös UEFA-kupa-döntőjéről emlékszik meg, a Sopron indulójának érdekessége pedig az, hogy a Moby Dick adta elő, amelynek basszusgitárosa, Gőbl Gábor a klub ügyvezetője és résztulajdonosa is volt. A Békéscsaba indulója rícsésre sikeredett, Mracskóék jóvá is hagyták ezt a nótát, de a refrénjén ennek is lehetne finomítani.

A Siófok indulója olyan, mint a csapat: minősíthetetlen. Ennél talán még a Honvédé is jobb.

Hogy ne rossz szájízzel fejezzétek be az olvasást, a végére hagytam a Diósgyőrt. A csapatnak kifejezetten jó indulója van, pedig régi. Van azonban egy szurkolói dal, ami a csapat legsötétebb évei során született, két éve pedig egy kislány, bizonyos Czelláth Panna jóvoltából az egész ország megismerhette. Talán már a miskolci szurkolóknak is kellemetlen, ahogy futtatja őket a média, de ami szép, az szép.