HTML

Keress minket facebookon

magicmagyars

weboldalkészítés: web-solutions.hu

Juhász, Kádár, Czvitkovics, Rudolf - sehol se jók, csak itthon?


juhasz-roland_3.jpg

Juhász Roland újra itthon. A válogatott csapatkapitánya a szezon végéig a Videotonhoz szerződött. Nem kellett külföldre?

2009-ben Belgiumban jártam a Belgium - Magyarország barátságos meccsen. Az ottani metróújságban Juhász Rolandról cikkeztek, de nem a meccs kapcsán. Az Anderlecht és nemzeti csapat találkozóit is beleszámítva Roli szerepelt abban a naptári évben a legtöbb meccsen, az Európában játszó labdarúgók közül. De a 2009-10-es szezonban is ő végzett az élen. 53 meccs, 4706 perc a pályán, ez hetvennyolc és fél óra. Kihagyhatatlan volt mindkét csapatból. Több klub is érdeklődött iránta, többek között a Bayern München is. Már akkor is voltak súrlódások Juhász és klubja között. A felek egymásra mutogattak, hogy ki miatt nem jön létre az áhított transzfer. De a pályán mutatott teljesítmény kölcsönösen a felek hasznára vált továbbra is.

gól a Standard ellen

2012 nyarán nagyot változott a világ. John van den Brom, az Anderlecht új edzője lett Juhász átka. És persze Bram Nuytinck, a magyar játékos "nyakára hozott" védő. Juhász már az elején érezte, hogy nem sok babér terem majd neki ezután az Anderlechtnél. Az elején még elvétve játszott csapata meccsein - néha régi posztján, csatárként -, aztán már csak nézője volt a belga sztárcsapat meccseinek, és a tartalékcsapattal edzett. A válogatottban maradt játékban, már ha nem volt eltiltva, mint a törökök ellen. Nem túl rózsás helyzet.

Juhász 2012 októberében jelentette be, hogy télen távozna klubjától, amelynek szintén jól jött volna az eligazolása, mivel a hátvéd a brüsszeli klub egyik legjobban kereső játékosa. Nyolc szezon után mondjuk jár ennyi. Több csapattal - így az ukrán Dnyipróval is szóba hozták az idén 30 éves játékost, ám csak nem akart létrejönni a tranzakció. Őszintén szólva az én fejemben az is megfordult már, hogy csak a menedzserei akarták őt kelendőbbé tenni a sportnapilapban megjelent cikkekkel. Januárban jött az újabb csapás. Juhász már a válogatott keretéből is kimaradt, amit a védő azért sérelmezett, mert szerinte az is közrejátszott a klubbéli kálváriájában, hogy gyakran akkor is jött a válogatotthoz, amikor az Anderlecht érdekei nem feltétlenül diktálták ezt. Valljuk be azonban, Egervári Sándor türelmes volt.

Jó lenne újra hasonló jeleneteket látni - Juhász-gól a válogatottban

Talán ennek hatása, hogy az utóbbi napokban már magyar csapatok nevei is felmerültek. Első sorban a Ferencváros volt képben, és a Diósgyőrt is esélyesként emlegették (itt legalább lett volna egy kis válogatott hangulat a sosem játszó Rudolf, Elek, és a télen igazolt Kádár társaságában). Ma azonban jött a hír Brüsszelből, az Anderlecht honlapjáról, hogy Juhász nyárig a Videotonhoz került kölcsönbe. Némiképp váratlan, de nem nevezhető meglepetésnek. Igaz, a fehérváriak még titkolóznak.

Egyre népszerűbb az NB I a válogatott játékosok körében. Rudolf, Kádár, Czvitkovics, Juhász itthon, és Dzsudzsák is eljátszadozott állítólag a hazatérés gondolatával. Cserébe csupán Varga József került külföldre. Nekünk, akik az NB I-et nézzük, jó, de nekik vajon az lesz-e? Remélhetőleg nem a könnyebb utat választva jöttek beleszürkülni a magyar mezőnybe, hanem tényleg javulást hoznak a színvonal tekintetében, és a válogatott is profitál a játékukból.

A múlt alapján talán bízhatunk bennük. Több korábbi népszerű labdarúgó is tért haza, és általában jól jártunk velük. 1994 nyarán Kovács Kálmán tért haza a Kispest-Honvéd csapatához. A francia bajnokság góllövőlistájának másodikja (Jean-Pierre Papin lett az első) itthon is második lett az NB I gólvadászatban, és az UEFA-kupában is maradandót alkotott azzal, hogy mesterhármasával 4-1-re nyert a Kispest a Twente otthonában, és tovább is jutottak a piros-feketék. Ezután pedig Ciprusra került, ahol tarolt az APOEL Nicosiával.

Vagy mégsem bízhatunk bennük? Egy évvel ezt megelőzően Détári Lajos "ugrott" haza egy majdnem fél szezonra, igaz nem Kispestre, hanem a Ferencvároshoz. A nézők lelkesen fogadták, egy-két megmozdulásáért érdemes volt újra látni, de semmi extra. Azért a fradisták is jártak jól. A külföldről hazatérő Lipcsei Péter például a klub legújabb kori ikonja lett.

A maiaknak persze nem kell a múltba kapaszkodniuk, hiszen a saját kezükben van a sorsuk. Hajrá, fiúk! Bizonyítsatok újra!

SZERZŐ: vincent1
DÁTUM: 2013.02.20. 08:01

Címkék: csapat válogatott Ferencváros Diósgyőr Elek Ákos Videoton Egervári Détári Egervári Sándor Anderlecht Juhász Roland Rudolf Gergely Kádár Tamás Lipcsei

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://magicmagyars.blog.hu/api/trackback/id/tr685092999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aleb19 2013.02.20. 13:23:55

a cimben feltett kerdesre a valasz igen, csak itthon
ugyanis a felsorolt jatekosok is -talan rudolf nem-hasonloan az atlag magyar focistahoz nem tud helyezkedni a palyan a tarsaihoz kepest
ezt nem igen tanitjak meg nekik es ezert rengeteg hibaval jatszanak es nem kellenek szinte sehol

mizrolist 2013.02.20. 13:52:57

@aleb19: Kádár szinte Angliában nevelkedett, nála ez nem probléma; Juhász pedig évekig volt az Anderlecht legjobb védője, és azt nem adják ingyen. Rudolf szintén már 15 éves korától Franciaországban nevelkedett, vagyis beleverték az intelligens játékot.

Czvitkovics esetében azt sem értem, mit keres a válogatottban.

muhi 2013.02.20. 14:09:00

Juhász képességeihez, tapasztalatához, alkalmasságához nem fér kétség, mint ahogy ahhoz sem, hogy nyártól újra külföldön folytatja (hacsak ki nem nyitja valaki itthon a feneketlen pénztárcáját).

Rudolf sérülékeny és nagyon sokat kér a szolgálataiért cserébe. Ez egy elég szerencsétlen kombináció, nem sok csapat szeret sok pénzt fizetni egy folyamatos lábadozónak.

Czvitkovics megméretett és könnyűnek találtatott. Az ő sorsa emlékeztet Tisza Tiboréra - mindketten kimagaslottak képességeikkel a hazai mezőnyből , és a belga első, illetve másodosztályban sem kellettek.

Kádár szintén gyakran sérült, de egy 22 éves játékosból még bárki lehet, lásd Tőzsér példáját, akihez nem sokan fűztek vérmes reményeket, miután egyáltalán nem kellett a Galatasaraynak és a Fradiban sem ment neki valami fényesen.

Dzsudzsák pedig kb. annyira játszadozhatott el komolyan a hazatérés gondolatával, mint én az űrutazás gondolatával.

aleb19 2013.02.20. 14:15:45

@mizrolist: vissza emlekezve juhasz es kadar nehany valogatott szereplesere nekem az maradt meg, hogy neha sajat tarsaikat hozzak zavarba a rossz helyezkedessel, de ez elmondhato elekrol es kulonosen liptakrol is en erre emlekszem