Kosár Eb-diadal a budpesti szabadban, Kassai ötvennyolc éve is fújta a sípot

Magyarországon már az 1950-es években is a labdarúgás volt a legnépszerűbb sportág, de a sport iránti rajongás a sikervágy már akkor is megvolt az emberekben. Pláne ha hazai pályán játszott az adott válogatott, vagy küzdött a magyar sportoló. A kosárlabda nem volt annyira elterjedt akkoriban hazánkban, de 1955 nyarán minden megváltozott.

Abban az évben Budapest rendezte a kosárlabda Európa-bajnokságot, de a csarnokhelyzet nem volt éppen rózsás. A legnagyobb arénába is 2-3000 ember fért el. Akkor még nem lehetett ilyen apró ügyekkel pályázatot bukni, a szervezők kivitték a tornát a Népstadionba. Ez nem volt példa nélküli, hiszen két évvel korábban a moszkvai kontinensviadalt is szabadtéren rendezték, és az 1954-es budapesti főiskolai világbajnokságot is az MTK stadionjában tartották. Egy hajópadlós pályát állítottak fel egy kis dobogóra a szervezők, a mostani játékoskijáró oldalán, így a szurkolók a lelátó közepéről szurkoltak. Már a szerencsésebbek, mert hogy a szovjetek ellen például 30-40000-en is kint voltak.

az utolsó interjú a 2013. február 13-án elhunyt Zsíros Tiborral, forrás: www.digisport.hu 

Két négyes és két ötöscsoportban indult az Eb június 7-én. A magyarok  a B jelű kvartettbe kerültek az olasz, a török és a finn válogatott társaságában. Gremingerék mind három ellenfelüket elverték, a legszorosabb a törökök elleni 66-55-re megnyert utolsó csoportmeccs - úgymond selejtező - volt. A finnek elleni nyitányon 94-58 ide, az olaszok ellen pedig 75-58. Csoportelsőként jutottunk tovább a döntő csoportkörbe, az Eb-címvédő Szovjetunió, valamint Lengyelország, Jugoszlávia, a mi csoportunkból továbbjutó olaszok, Románia, Csehszlovákia, valamint Bulgária társaságában.

A kontinensviadalnak amúgy volt egy magyar játékvezetője is,akit Kassai Ervinnek hívtak. A bírónk négy Eb-meccsen fújt, a többi mérkőzésen pedig a zsűriasztalnál mérte a játékidőt, mivel a Népstadion órája csak percenként tudott váltani. Ezt a jegyzőasztalnál ülő Kassai utasítására tették meg percenként a műszaki emberek.

A döntő csoportkörre visszatérve: nem indult jól számunkra az eleje, mert rögtön vereséget szenvedtünk Csehszlovákia ellen (65-75). Ezután viszont a lengyeleket, újra az olaszokat, a bolgárokat és a jugoszlávokat (mára a második legeredményesebb vb-csapat kosárlabdában) is magabiztosan verték a mieink, így jöhetett a szovjetek elleni sorsdöntő ütközet. Greminger szerezte az első kosarat a meccsen, amelyen meg sem álltak 82 dobott pontig a fehér mezesek. A szovjetek ellenben csak 68-ig jutottak. Ezzel, és a románok 71-60-as legyőzésével a sportág történetében először és utoljára Magyarország lett az Európa-bajnok!

interjú a szovjeteknek 20 pontot dobó Hódy Lászlóval a Digi Sporton - itt is szórta a kosarakat

Hiába nyertük meg  és bonyolítottuk le sikeresen a kosár Eb-t, Magyarország így is kosarat kapott a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól. A sikeres rendezéssel bizonyítani akart az 1960-as nyári olimpia rendezési jogáért harcba szálló magyar pályázati bizottság, de végül az általános elégedettség ellenére  sem mi, hanem Róma lett a befutó.

Az Európa-bajnok csapatot a Bánhegyi László, Bencze János, Bogár Pál, Cselkó Tibor, Czinkán Tibor, Dallos János, Greminger János, Hódy János, Hódy László, Mezőfi Tibor, Papp Péter, Simon János, Tóth László, Zsíros Tibor összetételű keret alkotta, a szövetségi kapitány pedig Páder János volt.