HTML

Keress minket facebookon

magicmagyars

weboldalkészítés: web-solutions.hu

Felcsút, Paks, Pápa, vagy Siófok... Ez az NB I!


felcsut.jpg

A másodosztály Nyugati csoportját megnyerve feljutott az NB I-be a Puskás Akadémia, azaz a Felcsút. Bár nem volt elvárás az élvonalbeli tagság kiharcolása, a stadionnal nem lesz gondja a Videotontól papíron független csapatnak. 1800 lakosával talán Felcsút a legalacsonyabb lélekszámú falu, amelynek labdarúgói kipróbálhatják magukat az NB I-ben. Az ilyen csapatokat automatikusan eltiltanám az élvonaltól, már ha üzletről beszélünk.

Fejlődésről, vb-ről és átlag 5000 nézőről álmodozunk a magyar futball kapcsán (nem is olcsó álom), erre a felcsútiak a legmagasabb osztály tagjai lehetnek. 1800 - köztük egy nagyon híres - lakossal. Igaz, az kétségtelen, hogy a pályán (jövőre már stadion is lesz) nyújtott teljesítmény alapján a PFLA volt idén az úr nyugaton, és azt is tudja mindenki, hogy miről szól ez a történet. Még szerencse, hogy a Siófok, vagy a Pápa mindenképp kiesik. Ha minden igaz, a felcsútiak lesznek az NB I századik tagjai.

ilyen lesz a felcsúti aréna

Budapesti TC, Magyar Úszó Egyesület, 33 FC, Budapesti SC - kezdetben ezek a csapatok is tagjai voltak a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokságnak, és persze ott volt köztük a Ferencváros is.

Az 1885-ben alapított BTC 1897-ben elsőként hozta létre futballcsapatát, és a fekete-fehérek nyerték az első két magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokságot is. Az 1928-ban eltűnt egyesületet 2000-ben feltámasztották, és azzal a lendülettel meg is nyerték a Budapest-bajnokság első osztályát, de 2002-ben, amikor NB III-ba jutott a csapat, eladták az indulási jogot az Ózdnak, és a klub ismét megszűnt.

btc.jpgaz 1901-ben bajnokságot nyert BTC csapata

A 33 FC egy óbudai csapat volt. A Harihárom becenevű klubot harminchárom sportkedvelő alapította, ám mivel a klub későbbi profijai és amatőrjei összevesztek a névhasználaton, a bíróság pedig az amatőröknek adott igazat, így a profik 1929-től Budai 11 néven folytatták. A csapat - amely húsz(!) labdarúgót adott a válogatottnak, és összesen huszonnyolc idényt töltött az élvonalban - 1938-ban kiesett az NB I-ből, 1958-ban pedig megszűnt.

Mai szemmel nézve meglepő lehet, hogy a Törekvés SE huszonnégy, a Nemzeti SC huszonegy, a MAC tizenhét, a Terézvárosi TC tizenhárom, a Postás SE hét, de még a nyomdaipari dolgozók csapata, a Typographia TE is három szezont töltött az NB I-ben. Ez persze még nem üzleti alapú labdarúgás volt, hanem a magyar foci hőskora. Ezzel magyarázható a fővárosi dominancia is, mivel Budapestről indult a sportág honi virágzása. Amúgy a most is működő fővárosi csapatok mellett volt egy BEAC, egy Erzsébetfalvi TC, egy Zuglói AC, egy Vívó és Atlétikai Klub, egy Fővárosi TK, egy Turul FC é egy MÁVAG is. 

Az 1920-as években kezdtek bekapcsolódni a vidéki csapatok is. Jött a Szeged, a Debrecen, a Szombathelyi Haladás, a Somogy SC, a Pécs-Baranya, a Salgótarján, a Győr, a Szolnok és a Diósgyőr. Nem sokkal később határon túli csapatok is beköszöntek az 1938-as I.- és az 1940-es II. bécsi döntés után, és a Délvidék visszacsatolását követően. Volt NB I-es a Kassai AC, az Újvidéki AC, a Kolozsvár és a Nagyváradi AC is, utóbbi három indulásából egyszer meg is nyerte a magyar bajnokságot (1943-44), egyszer pedig ezüstérmes lett, emellett pedig a román pontvadászatban is az élen végzett egyszer (1948-49), sőt, innen is van két ezüstje és egy bronza.

Kelet-magyarországi rangadó 1944-ben: Kolozsvár - Nagyvárad

Számomra a Szürketaxi FC a kakukktojás ebből az időszakból. Elképzelem, milyen népszerűek lennének a fuvarozók a mai NB I-ben. Az ultráik pedig futhatnának például Hiénák néven, akár az ellenfél szurkolói elől is.

Az 50-es évektől belügy (Újpest), katonai (Bp. Honvéd), nevüktől megfosztott (Ferencvárosból Kinizsi), textiles és nevétől megfosztott (MTK-ból Vörös Lobogó), lámpagyári és bányászcsapatok alkották az élvonalat, mindenki függött valamelyik állami szervtől, a sport és a munka - vagy inkább a politika - szoros kapcsolatba került egymással.

A Ferencváros Kinizsi néven is kiütötte a Tottenham csapatát

1990-ig talán az összes magyar nagyváros valamelyik klubja megjárta az NB I-et, a rendszerváltás után viszont lett egy-két újabb meglepetés. A nagy mozgolódás a focit is megérintette, sokan innen is hasznot akartak húzni. Így néhány város csapata eltűnt a süllyesztőbe, és jöttek a "falvak" alakulatai. A Kiskőrösről induló, később Akasztón otthonra lelő Stadler FC története mesébe illő, csak szomorúan végződött. Annak az időszaknak még megvolt a romantikája a szélhámos, de a labdarúgást imádó Stadler József személye miatt, akit imádtak az emberek a régióban. Józsi bácsi a saját csapatától kezdve, az újságírókon át, a vendégszurkolókig mindenkit vendégül látott a meccsek után, és arra még jó is volt ez a sztori, hogy elmondhassuk, ilyet is láttunk. Közben - a pozitív felsorolást folytatva - olyan vidéki csapatok nyertek bajnokságot, mint a Vác, a Dunaferr, a Zalaegerszeg, a Videoton és a 2000-es évek sikercsapata, a Debrecen. 

Bács-Kiskun megyei NB I-es derbi: Tiszakécske - Stadler

1997-ben már picit soknak tűnt a Gázszer és a Tiszakécske feltűnése. Az agárdi Gázszert eleve ellenszenvvel fogadták a Videoton szurkolói, akik szurkolók híján Akasztón is próbálkoztak. Mivel ott sem leltek igazi otthonra, így visszatértek Székesfehérvárra. Aztán pedig eltűntek a süllyesztőben. Így volt a legjobb mindenkinek. A Bács-Kiskun megyei Tiszakécske városában 12000-en laktak akkoriban, amikor feljutott a csapat az NB II-ből. Viszonylag sokan látogatták a csapat hazai meccseit, de a játékosok így sem tudták kiharcolni a bennmaradást.

Videoton - Gázszer  meccs Sóstón

A Pápa - kisebb megszakítással - 2004 óta rontja a levegőt az NB I-ben, sőt, 2005-ben az Intertotó-kupában is indult a csapat. A kék-sárgák meccsein amúgy nulla a hangulat, 1500-nál többen még a Ferencváros ellen sem mennek ki, ráadásul az Eger és a Siófok szerencsétlenkedését kihasználva úgy maradhatnak benn idén, hogy alig nyertek meccset. A Paks 2006 óta megszakítás nélkül van jelen a közvetlen élvonalban, de hiába van pénz, az Európa-ligát megjárt zöld-fehéreknek is lejjebb lenne a helyük egy normális közegben. Félreértés ne essék, van olyan, hogy egy kis csapat csodát tesz a másodosztályban - pláne egy olyanban, ahol a csapatok fele fel sem akar jutni -, de hogy ott zsinórban hét évet lehúzzon, és még ezüstérmet is szerezzen, az már picit bizarr. Pénz persze nem csak a jegybevételből lehet, de ha zsinórban öt bajnokságot nyer a csapat, az atomvárosban akkor sem lesz 1000-nél több néző, csak ha az újság feltupírozza a nézőszámot. Siófok legalább a Balaton partján van, így két-három meccsen lehet telt házat csinálni, csak közben kitalálták a bajnokság szervezői, hogy vége az irányított sorsolásnak. Így csak a szerencsének köszönhetően mehet oda nyáron a Ferencváros, az Újpest, vagy a közelben lévő Videoton. 

2 papa.JPGpápai invázió Debrecenben

Picit izgalmasabb lehetne ez az NB I, ha volna Szeged, Békéscsaba, Tatabánya, esetleg Veszprém, nem pedig utcák terek bajnokságára hasonlítana néhány meccs hangulata (és színvonala). REAC, Siófok, Pápa, Paks, Kaposvár, PFLA/Felcsút, Eger (világítás nélkül), Szolnok, Vác és a képzeletbeli újonc Gyirmót, Mezőkövesd páros - szélsőséges esetben egyszerre is láthatnánk őket az NB I-ben.

 

SZERZŐ: vincent1
DÁTUM: 2013.05.11. 14:03

Címkék: labdarúgás NB I PFLA

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://magicmagyars.blog.hu/api/trackback/id/tr275294838

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lobster thermidor 2013.05.13. 11:03:21

A Felcsút esetéből is jól látszik, hogy a mai magyar focihoz nem helyi tehetségek, és a csapatnak elkötelezett szurkolótábor kell, hanem egy olyan gátlástalan támogató, aki nem sajnálja az adófizetők pénzét elszórni hagymázos lázálmainak a megvalósítására.

Tetézve még azzal, hogy az utánpótlás nevelés, és pályaépítés címén beforgatott állami pénzekből (pl. TAO) a néhány kedvezményezett klubtulajdonos, és a tűzhöz közeli slepp menetrendszerűen a magánvagyonát gyarapítja.