HTML

Keress minket facebookon

magicmagyars

weboldalkészítés: web-solutions.hu

A vidék bajnokai


Videoton-bajnok.jpg

Az utóbbi évek trendjével ellentétben régebben ritkaságnak számított, ha egy vidéki csapat megnyerte az első osztályú labdarúgó-bajnokságot. 1926 volt, mire egyáltalán indultak a bajnokságban a nem fővárosiak. Az első vidéki győztes egy bajnoki címet nyert, de kétszeres bajnoknak mondhatja magát. 

1901-ben játszották az első NB I-es bajnokságot, de 1943-ig kellett várni az első vidéki bajnokcsapatra. Az 1940-es második bécsi döntéssel Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz. A Kolozsvári AC, valamint a Nagyváradi AC is bebocsátást nyert a legjobbak közé, miután az 1941-42-es szezonban 16-ra bővítették az NB I létszámát. Első nekifutásra a Nagyvárad ötödik lett (a Kolozsvár pedig az utolsó bennmaradást jelentő 13. helyen végzett), majd 1942-ben jött egy ezüstérem, egy évvel később pedig felért a csúcsra az erdélyi zöld-fehér csapat. Úgy vertek 13 pontot a második helyezett Ferencvárosra, hogy Bodola mesterhármasával 4-1-re nyert az Üllői úton. Sokáig a brassói születésű Bodola Gyula volt a román válogatott gólrekordere, egészen addig, amíg Gheorghe Hagi meg nem döntötte azt, az Aranycsapat tagjaként elhíresült Lóránt Gyulát pedig nem kell bemutatni. A NAC amúgy román bajnokságot is nyert egy ízben.

nac.jpg

20 év múlva, 1963-ban jött a következő vidéki bajnokcsapat, ezúttal Nyugat-Magyarországról. 1963 őszén féléves bajnokságot rendeztek. A három évvel korábban feljutott Győri Vasas ETO már letudta a meccseit, amikor a Ferencvárosnak még hátravolt egy bajnokija Dorogon. Egy pont is elég lett volna a fővárosiaknak az első helyhez, ám a Bányász 2-1-re nyert, így a győriek, akik között ott volt a későbbi FIFA-bíró Palotai Károly is, egy soproni barátságos meccsen tudták meg, hogy övék a bajnoki cím. Városukba visszaérve ezrek várták őket egy spontán ünneplésre. Azóta pedig még három ízben lett aranyérmes az ETO, legutóbb épp egy hete.

A következő 31 évben - két ETO-bajnoki címet leszámítva - a Ferencváros, a Dózsa, a Honvéd, a Vasas és az MTK váltogatta egymást Magyarország futballtrónján, mígnem feltűnt a Vác. A Pest megyei piros-kékek azért nem a semmiből jöttek. Egyrészt 1899-ben alapították a klubot, mint a Ferencvárost, másrészt pedig a Váci Izzó MTE 1986-87 óta tagja volt az NB I-nek. Csank János 1989-ben került vezetőedzőként a csapat élére, és az évek során kiváló erőnléttel ruházta fel a csapatot, amely megtanult védekezni, és begyakorolt több tucat szabadrúgás-variációt. 1991-ben és 1992-ben egyaránt ezüstérmet szerzett a csapat, a következő bajnokságban azonban hiába volt esélyesebb a Kispest-Honvéd, hiába szárnyalt ősszel a Ferencváros, a végén révbe ért a Vác. Koszta János volt a kapus, Nyilas Elek pedig a csapat esze volt, de kellettek Dzurják József és Füle Antal góljai is, Szedlacsekről, Romanekről, Vígről, Répásiról, Hahn Árpiról, Puglitsról, Kaszáról, vagy Nagy Tiborról ne is beszéljünk. Kár, hogy egy ilyen klub csak vergődik 2006 óta, idén be sem tudták fejezni az NB II-t.

Vác - PSG BL-selejtező 1994-ben, a PSG idén is ott lesz

1952-ben alakul a Sztálinvárosi Vasmű Építő csapata, amely egy év múlva már NB I-es volt. 1961-ben Dunaújvárosi Kohászra keresztelték, később pedig Dunaferr néven lett ismert a csapat, amely 1998-ban újra NB I-es lett, 1999-2000-ben pedig már meg is nyerte a bajnokságot. A Dunaferr támogatásával a semmiből lett bajnok a csapat, úgy, hogy közben a kézilabdázók BL-t nyertek, a jégkorongozók pedig óriási versengésben voltak a Volánnal. Stadion is épült (félig), hogy aztán ez a klub is eltűnjön a süllyesztőbe. Az utóbbi években vegetál az újvárosi (él)sport.

dferr.jpg

A következő vidéki urakra nem kellett 10, 20, 30 évet várni, már 2002-ben itt voltak. A Zalaegerszeg 1994 óta folyamatosan tagja volt az NB I-nek, de a kiugró eredmények elkerülték a csapatot. Ebben az időszakban viszont egy ambiciózus fiatalember, Bozsik Péter került a kékek kispadjára, a csapatban pedig ott volt Urbán Flórián, Waltner Róbert, Kenesei Krisztián és Szamosi Tamás. Ne feledkezzünk meg továbbá az MTK-ról, amely tízpontos előnyt herdált el, ki tudja milyen okból. A fővárosi kék-fehéreknek ugyanis az a Várszegi Gábor volt a tulajdonosuk, aki a Ferencvárost is irányította 2000-től. Az összeesküvés elméletek híveként meggyőződésem, hogy az FTC-t akarták befutónak, csak a parádézó Zalaegerszeg bepiszkított, és mire a többiek eszméltek, már késő volt. Lehet, hogy egy bennfentes 10 másodperc alatt meggyőzne, hogy nem így volt, és ez amúgy sem von le semmit a zalaegerszegiek érdemeiből, akik bónuszként adtak egy kisebb pofont a Manchester United sztárjainak, akik nem vették komolyan Koplárovics Béláékat, ehelyett inkább a Népstadion gyepével voltak elfoglalva. A felújított stadion - Dunaújvároshoz és Sopronhoz hasonlóan - Zalaegerszegen sem hozott szerencsét. A csapat - negatív nyeretlenségi csúcsot döntve - tavaly kiesett az NB I-ből.

A 2000-es évek sikercsapatát így nem Fejér megyében, és nem is Zalában kell keresni, hanem Hajdú-Biharban. A Debreceni VSC, amely amúgy a bajnokságban szerzett szerény érdemei alapján a 2001-es év egyik kiesője lett volna, bevásárolta magát a következő NB I-es évadra. Na jó, hivatalosan a BKV visszalépése miatt kerültek be. A szerencsejáték üzletből élő Szima Gábor volt ekkor a klub tulajdonosa a már kétszeres Magyar Kupa-győztes csapatnak. A klubnál volt pénz, Kósa Lajos polgármester is a csapat mögött volt, de nem költekeztek ész nélkül. Sőt, Szima állítólag nem sok játékosért adott pénzt a több mint tíz év alatt, viszont jó áron adott túl az nála befutott légiósokon. Közben ráadásul fénykorát élte a DVSC. Két bronzérem után 2004-05-ben története során először bajnok lett a csapat, amit további ötször ismételtek meg a hajdúságiak. Mindezt olyan debreceni kötődésű emberekkel, mint Herczeg András, Kondás Elemér, az azóta már elhunyt Garamvölgyi Lajos, vagy a játékosok közül Sándor Tamás és Dombi Tibor. A csúcs a 2009-es BL-szereplés volt, jelenleg viszont úgy tűnik, mintha a szerencsejáték törvény miatt sok pénzt bukó tulaj "várakozó állásponton" lenne. Igaz, a Loki kupadöntős idén is, és könnyen a dobogón végezhet a bajnokságban.

A Videoton is megjárta a hadak útját, meg az NB I/B-t is, mire révbe ért. A Vidi Garancsi István tulajdonosnak és a hirtelen egyszerre felbukkanó állami cégeknek köszönhetően vált hazai szinten gazdaggá. A szakmai vonalat Mezey György vitte, akiről eleinte úgy tűnt, hogy magyar igazolásaival inkább az ellenfeleket akarja gyengíteni, az AIK Stockholm keretéből kirakott Mutamba és Djordjics megvétele pedig igaz baklövés volt. "A Videoton ezzel a kettős igazolással egy olyan, Európa felé vezető lépést tett, ami szerintem áttörést jelent."-értékelt optimistán dr. Mezey. Ehhez képest Mutamba például a következő télen visszatért Svédországba. Összesen öt meccset játszott a Vidben, ebből kettőt a B-csapatban. Ezek a bakik is kellettek azonban ahhoz, hogy a székesfehérvári csapat rátaláljon a helyes ösvényre, és a csapat így is bajnok lett 2011-ben. A Mezey után érkező Paulo Sousával az Európa-liga csoportkörét is megjárta a csapat, amit idén a bajnoki címről lecsúszva José Gomes felügyelete mellett próbálhatnak meg újra.  

SZERZŐ: vincent1
DÁTUM: 2013.05.19. 10:30

Címkék: video csapat Videoton DVSC Győri ETO Rába ETO Zalaegerszegi TE Nagyvárad AC Dunaferr Vác FC Samsung Vác FC Debreceni VSC

Szólj hozzá! · 1 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://magicmagyars.blog.hu/api/trackback/id/tr865306635

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.05.21. 17:13:06

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.