Hol van már Kádár János?

Valószínűleg a következő szezonban sem nő a fővárosi csapatok száma a magyar labdarúgó NB I-ben, mivel nyugaton a Felcsút nyert, keletről pedig - ha nem rontja el nagyon az utolsó, FTC II elleni meccsét - a Mezőkövesd futhat be a jóval nagyobb múlttal rendelkező Vasas helyett. A két feljutó jelenléte már önmagában szégyen az NB I-re nézve, és ha még idevesszük, hogy a Paks és a Pápa (vagy a Siófok) is ott lesz, akkor lesújtó csak igazán a kép. Ennél még az "enbékettőben" ragadt Vasas  meccseit is élvezetesebb lenne nézni. Legalább a hagyományok miatt.

Nem láttam még embert, aki nem Vasas-szurkoló, de szimpatikus lenne neki az angyalföldi klub. A piros-kékek politikai múltjuk miatt ilyen népszerűtlenek, a klub legnagyobb "hibája", hogy Kádár János vezette az 1940-es években. A Ferencváros szurkolói ráadásul Mészöly Kálmánt is okolják amiatt, hogy 2006-ban az MLSZ kizárta klubjukat az első osztályból, helyükön pedig az abban az évben kiesett Vasas indulhatott az NB I-ben.

Idén már 102 éves az 1911. március 16-án alapított Vas- és Fémmunkások Sport Clubja, a Vasas, amely 1916-17-ben már az NB I-ben is bemutatkozott. 1924-ben - Takács Gyula gólkirályi címe mellé - söpörte be a csapat első érmét, egy bronzot, négy évvel később viszont az NB II-ben találták magukat a XIII. kerületiek. Az 1940-es évekig osztályváltásokkal telt az élet a Vasasnál, aztán a világháború után jött a munkásosztály, a Magyar Kommunista Párt irányításával. A párt a sporton keresztül szerette volna megnyerni a tömeget, így a Vasas kiemelt támogatásban részesült. A klub tulajdonába került egy sportterület a Pasaréten, emellett pedig az MKP tagjai töltötték be a vezetői pozíciókat, élükön Kádár Jánossal, aki az elnök volt. Ekkoriban játszott a klubnál a később edzőlegendává váló Illovszky Rudolf. 

A Vasas rettegett elnöke, Kádár János

Az 1950-es évek második felében a pénz mellé jöttek a trófeák is. 1955-ben Magyar-kupát nyert a Vasas, 1957-ben, a forradalom utáni 11 fordulós csonka bajnokságban pedig története első bajnoki címét is megnyerte. A BEK-ben is parádésan szerepelt a csapat. A Young Boys és az Ajax kiverése után a Puskás, Di Stéfano, Kopa-féle Real Madrid otthonában 4-0-ra kikapott a magyar bajnok, de a visszavágó - Bundzsák és Csordás góljaival - 2-0 lett ide. Az ezt követő időszak még fényesebbre sikerült a Vasas életében. Illovszky Rudolf és Barót Lajos a kispadon, a pályán pedig Szentmihályi, Kárpáti, Mészöly, Berendi, Mathesz, Machos, Farkas, Ihász, Bakos. 1962-ben Közép-Európa-kupát nyert a csapat, 1960-ban, 1961-ben és 1965-ben pedig jöttek az újabb bajnoki aranyak. Majd 1966-ban a csúcs, amikor a Vasas veretlenül lett bajnok, Farkas János pedig a gólkirály. 

legendák egymás közt, középen a legnagyobb: Illovszky Rudolf

Az 1970-es években jött még egy "aranyocska" generáció, Mészárossal, Komjátival, Zomborival, Müllerrel, Várady Bélával és Izsóval. Egy kupagyőzelem mellett 1977-ben ismét bajnok lett a csapat. A 11 év böjt hosszúnak tűnhet, de volt az 1970-es években egy Újpesti Dózsa is, amely zsinórban hét bajnoki címet nyert a Fazekas-Göröcs-Bene-Dunai II-Zámbó ötösfogattal. Ráadásul ezután egy megjósolhatatlan idejű szünet következett, mivel az azóta eltelt 36 évben nem nyert több bajnoki címet a Vasas.

Az 1980-as években még két kupát nyertek az angyalföldiek, de ekkor a Honvéd, a Ferencváros és az MTK uralta a hazai mezőnyt. A Vasas fokozatosan haladt vissza a középmezőny felé, az 1990-es években pedig már a kiesés szele is megcsapta a piros-kékeket. Ekkor még Illovszky Rudolf segíteni tudott, és bent is tartotta a csapatot, a XXI. századba lépés óta viszont már háromszor is kiesett a Vasas, amely 2002-ben meg is szűnt egy időre.

A klub körül azóta sincs rend. Tulajdonosok, és velük edzők jönnek-mennek, így pedig nehéz a pályán érdemi munkát végezni. Pedig a csapatok fele fel sem akar jutni. A Mezőkövesd kivétel,  a Vasas bicskája beletörhet a nem túl acélos mezőnybe. A Mezőkövesd most ugyan kikapott otthon a Ceglédtől, de egy fordulóval a zárás előtt maradt 3 pont és nyolc gól előnye.