Amikor Magyarország az Egyesült Államokkal és Kínával versenyzett...

Magyarország 2021-ben úszó világbajnokságot szeretne rendezni. A pályázattal picit elkéstünk, az induló már kész van, az új uszodakomplexumot pedig megépítenék 2014-re, a hírünk nagyon jó. Júliusban kiderül, hogy mire elég mindez. A magyar közönség valószínűleg egy-két éremnek is örülhetne Budapesten, a múlt alapján legalábbis reménykedhetnénk benne. Magyarország már hatvanhat éremnél jár a vébéken és volt, hogy a harmadik helyen végeztünk az éremtáblázaton.

Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke 2012. november 20-án jelentette be, hogy Magyarország megpályázhatja a 2021-es világbajnokságot. "Sajnos a jelentkezési határidő 2012. november 1-én lejárt, de ha gyors hazai felhatalmazást kapnánk, nem tartom kizártnak, hogy a magyarok jelentkezését is számításba vegyék" - nyilatkozta akkor Gyárfás Tamás.

Orbán Viktor miniszterelnök, Simicskó István sportot felügyelő államtitkárral, valamint Gyárfás Tamással együtt március 27-én adta át a Parlamentben Cornel Marculescunak, a Nemzetközi Úszó Szövetség ügyvezető igazgatójának a 2021-es úszó-, vízilabda-, műugró-, műúszó és nyíltvízi világbajnokág pályázati dokumentumát.

a 2021-es budapesti vb dala

A döntést - a 2019-es vb helyszínével egyetemben - a július 19-én rajtoló barcelonai vb nyitónapján, titkos szavazással hozza meg a FINA huszonkét tagú végrehajtó bizottsága, amelynek Gyárfás Tamás is a tagja. 2015-ben Kazany, 2017-ben pedig a mexikói Guadalajara fogja rendezni a vb-t. A 2017-est követő két világbajnokság valamelyikének megrendezésére Dél-Korea, Kína, Japán és az Egyesült Arab Emirátusok adta le a nevezését. A koreaiak például már a londoni olimpián is kampányoltak. Reméljük, ezzel megkapják mondjuk a 2019-es esemény rendezési jogát.

Eddig amúgy tizennégy úszó vb-t rendeztek, az elsőt éppen negyven éve, 1973-ban. Belgrádban harminchét számban hirdettek győztest és összesen negyvenhét ország 686 versenyzője szállt harcba az érmekért. Magyarország első úszó világbajnoka Hargitay András volt, aki férfi 400 méteres vegyesúszásban 4:31.11-es idővel csapott be elsőként a célba. Csapatban is megszületett az első arany, a férfi vízilabda-válogatott jóvoltából. Verrasztó Zoltán egy ezüstöt, Gyarmati Andrea pedig egy bronzot nyert, mindketten 200 háton.

Életképek az 1973-as belgrádi vb-ről

Magyar szempontból az 1991-es világbajnokság volt a csúcs. Az ausztráliai Perth-ben öt arany, két ezüst és két bronz volt a termés. Darnyi Tamás telesített a legjobban, ő két világbajnoki címe mellé egy második helyet is begyűjtött. Egerszegi Krisztina színaranyba öntötte magának az eseményt, ő is két első helyet szerzett. Mellettük Rózsa Norbert lett még világbajnok és ezüstérmes. Szabó Tünde "csak" ezüstérmes lett, de őt Egerszegi utasította maga mögé 100 háton, a férfi vízilabdázók pedig a dobogó harmadik fokára állhattak fel. Magyarország a harmadik helyen végzett az összesített éremtáblázaton, csupán a tizenhét aranyat nyerő Egyesült Államok és a nyolc elsőséget szerző Kína előzte meg a mieinket. A huszonkét érmet szerző németeknek csak négy vb-elsőség jött itt össze.

Egerszegi Krisztina 1991-es vb-győzelme 100 m-es hátúszásban

Magyarország huszonnégy arany, húsz ezüst és huszonkét bronzérmet szerzett az eddigi tizennégy úszó vb-n. Volt három alkalom (1978, 1982, 2007), amikor egy aranyat sem sikerült szerezni, de a magyar csapat mindegyik alkalommal nyert legalább két érmet.

A legutóbbi vb-n, 2011-ben egy első helyet szereztek a magyarok. Gyurta Dániel volt a sanghaji vb hőse, aki 200 méteres mellúszásban védte meg 2009-es római világbajnoki címét. A kínai városban amúgy 181 ország 2220 versenyzője volt jelen, nagyjából ennyi sportolónak mutathatnánk meg nyolc év múlva, hogy milyen a magyar vendégszeretet.

Gyurta sanghaji győzelme