HTML

Keress minket facebookon

magicmagyars

weboldalkészítés: web-solutions.hu

Az első magyar... olimpiai bajnok: Hajós "Magyar delfin" Alfréd


hajos_alfred_vagott_hatteres_320x240.jpg

Hetvenhét évet élt, de kétszáz évre való dolog történt vele. Valaki a fél életét odaadná, hogy olimpiai bajnok, vagy válogatott labdarúgó, netán szövetségi kapitány lehessen, vagy az élet más területén, mondjuk az építészetben alkosson maradandót. Hajós Alfrédnak sikerül. Ő a magicmagyars.hu "az első magyar..." című sorozatunk harmadik hőse.

Pierre de Cubertin bárónak köszönhetően a XIX. század végén újjá éledt az olimpiai eszme és 1896-ban ez első olimpiai játékokat is megrendezték az ókori olimpiák helyszínén, Athénban. A millenium alkalmából Budapest is szóba került lehetséges helyszínként, de az anyagi nehézségek ellenére a görög főváros mindennel elkészült időben. 

14 nemzet 241 férfi sportolója vett részt az eseményen. Magyarországot heten képviselték. Atlétika, birkózás, kerékpár, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás, valamint vívás volt a programban.

Az első bajnokságot az amerikai James B. Conolly nyerte hármasugrásban, de magyar ezüstöknek (arany helyett ez járt az első helyért) is örülhettek elődeink. Úszásban négy számot rendeztek, ebből kettőt Hajós Alfréd nyert. A Guttmann Arnold néven született építészmérnök 100 m (1:22,2), valamint 1200 m (18:22,2) gyorson diadalmaskodott. Az első második helyezettünk Dáni Nándor atléta lett 800 méteres futásban, harmadik helyezettjeink pedig a maratonista Szokoly Alajos (hármasugrásban negyedik), Kellner Gyula (100 m futás) és teniszező Tapavivcza Momcsilló (birkózásban negyedik, kétkezes súlyemelésben hatodik) lettek.

kisfilm az első újkori olimpiáról, 5:15-nél "Alfred Hajos"

Az 1878-ban született Hajós édesapja a Dunába fulladt és meghalt - a későbbi bajnok ekkor volt 13 éves és eldöntötte, hogy elkezd úszni. Közben a Markó utcai reáliskola elvégzése után diplomát szerzett a Műegyetemen. Az egyetemi évek alatt fizikailag is edzésben volt. Létesítmények híján a Rudas medencéjében készült az olimpiára, amelyen a budapesti fürdő meleg vizéhez szokott sportoló 13 fokos tengervízben nyerte olimpiai bajnoki címeit. "Ez a magyar ifjú egy valóságos delfin" - ezt mondta Hajósról a görög trónörökös. Így lett ő a Magyar delfin. Az úszás mellett Hajós focizott is. A BTC tagjaként részt vett 1897-ben az első hivatalos edzőmeccsen, 1901-ben és 1902-ben pedig bajnokcsapat tagja volt. Kétszeres magyar válogatott volt és kétszer szövetségi kapitányként is irányította a nemzeti csapatot. Emellett FIFA-játékvezető is volt. 

hajós.jpg

A civil munkáját tekintve építészmérnök Hajós a kezdeti évek után saját irodát alapított Villányi Jánossal. Ők nyerték a Borsod megyei Takarékpénztár épületének pályázatát, ők tervezték a debreceni Aranybika szálló felújítását és a pozsonyi gimnázium, a Magyar Mezőgazdák szövetségének budapesti székháza, valamint a szegedi Gyógypedagógiai Intézet építése is az ő nevükhöz fűződik.

Hajós természetesen sportlétesítményeket is tervezett. Budapest 50000-es stadionjának tervei az I. világháború miatt meghiúsultak, ám az 1920-as években a sportban is lehetett, sőt kellett építkezni. 1922-ben avatták fel a Hajós által tervezett UTE-stadiont és a győri uszodában is az ő nevét áldhatták.

1924-ben, a világháború utáni első olimpián a sport mellett a szellemi vetélkedés is teret kapott. Hajós építészet kategóriában - Lauber Dezsővel - közösen ezüstérmet szerzett a budapesti stadion tervével. Hajós így az egyetlen magyar, aki művészet és sport kategóriában is olimpiai érmet szerzett. Ez valószínűleg nem is fog már változni.

Hajós Alfréd legismertebb sportlétesítménye a róla elnevezett, 1930-ban épólt margitszigeti uszoda. Magyarország első fedett uszodájáról visszaköszön az építész-sportoló munkássága.

a Sportuszoda külső medencéjének átadása 1937-ben, forrás: www.hg.hu

Hajós Alfréd ismertségének és népszerűségének köszönhetően megúszta a II. világháború zsidóüldözéseit. A sportban és az építészetben nyújtott teljesítménye mellett kétgyermekes családapa lett belőle. 

Utolsó műve a kelenföldi hőerőmű művelődési otthona volt 1955-ben. Hajós Alfréd 1955. november 22-én hunyt el. Igazi példakép ő a XXI. századi emberek számára is.

 

 

 

 

SZERZŐ: vincent1
DÁTUM: 2013.04.10. 11:32

Címkék: vízilabda margitsziget úszás olimpia művészet építészet labdarúgás szövetségi kapitány athén 1896 hajós alfréd hajós alfréd uszoda

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://magicmagyars.blog.hu/api/trackback/id/tr905214565

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.