A hazája és a repülés volt a mindene, ez okozta a vesztét is

1920. június 4-én Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, amely értelmében az I. világháborúban vesztes Magyarország elveszítette területének és lakosságának kétharmadát. A példa nélküli "békeszerződés" hatalmas felzúdulást váltott ki az országban. Volt egy pilóta, aki több mint 10 év múlva az Atlanti-óceánt átrepülve követelt igazságot Magyarországnak. Ez lett Endresz György veszte.

1893 január 6-án a ma már Romániához tartozó Perjámoson született Endresz György, külföldön ismert nevén George Endres. 

Az I. világháborúban pilótaként vett részt, kitüntetéseket is kapott szolgálataiért, négy elismert légi győzelem ékesítette dicsőséglistáját.

Trianon után Endresz szülőközségét is elcsatolták Magyarországtól, amibe nem nagyon tudott belenyugodni. 1921-ben a Rongyos Gárda tagjaként részt vett a Nyugat-magyarországi felkelésben, aminek köszönhetően Sopron népszavazással dönthetett hovatartozásáról, a város pedig Magyarország mellett tette le voksát. Ez volt a trianoni békeszerződés egyetlen komoly területi revíziója. 

Endresz György ezt követően az Aero-Express, majd a német Junkers-művek pilótája, később pedig az Aero Szövetség oktatótisztje lett. 

Ezekben az időkben pattant ki egy ötlet Magyar Sándor pilóta fejéből, ami az óceánátrepülés volt. Amerikai magyarok 1 dollárért árusított levelezőlapok eladásából kívánták fedezni a történelmi repülést. 1930 februárjában az angol Daily Mail elnöke, Harold Sydney Harmswort Rothermere 10 000 dollárt ajánlott fel annak a magyar pilótának, aki első alkalommal átrepül New Yorkból Budapestre, vagyis átkel az óceánon. 

Magyar Sándor kereste meg Enreszt az átkelés ötletével, akit nem kellett győzködni, főleg miután megtudta, hogy Lord Rothermere javaslatára a "Justice for Hungary", vagyis "Igazságot Magyarországnak" felirat szerepel a gépen, hogy a világ tudtára adják a magyarok elleni trianoni igazságtalanságot. A meglévő 5000 dollárt Szalay Emil "pótolta ki" szinte teljes vagyonával, 25 000 dollárral. A meglévő anyagi forrás mellé Bánhidi Antal szakértelmére is szükség volt, aki az átalakításokat végezte a Lockheed Sirius, kétüléses, egyfedelű alsószárnyas repülőgépen. 

A "Justice for Hungary" 1931. július 15-én szált fel új-foundlandi Harbour Grace (a Kegyelem Kikötője) repülőteréről, Endresz György pilótával és Magyar Sándor navigátorral. A duó a rossz időjárási viszonyok ellenére 13 óra  50 perc alatt érte el az ír partokat, ami rekordnak minősült.
A továbbiakban a kényszerű manőverezés és a viharzónák kerülgetése miatt meghiúsult a Mátyásföldre tervezett landolás, ahol amúgy már ezrek várták a hősöket. Győr közelében az üzemanyag-ellátás kezdett akadozni, így siklórepülésben közelítették meg a talajt, 1931. június 16-án délután pedig kényszerleszállást hajtottak végre Felcsút határában, egy kukoricatáblában. Az 5770 km-es utat 25 óra 20 perc alatt tették meg, 230 km/h-s sebességgel - gyorsabban, mint előttük bárki, úgy, hogy előttük egy óceánrepülő sem hatolt ilyen mélységig Európa belsejébe.

1931. július 20-án a Milleniumi Emlékműnél ezrek ünnepelték Endreszt és Magyart. Utóbbi  még ebben az évben visszautazott Amerikába, Endresz viszont egy évvel később Budapestről repült a világ óceánrepülőinek római találkozójára. 1932. május 22-én tartották a kongresszust az olasz fővárosban, ahova mindenkit meghívtak, aki átrepülte addig az óceánt. Endresz György Bitai István navigátorral ment Rómába, ahova május 21-én délután érkeztek meg. Gépük azonban leszállás közben átpördült, lezuhant. Földbecsapódáskor a gép kigyulladt, Endreszék pedig szörnyethaltak. A két pilóta halálának híre az egész világot bejárta, Endresz György emlékét pedig a Közlekedési Múzeum, egy Bicske melletti emlékmű és a róla elnevezett felcsúti általános iskola őrzi.