Egy a nép stadionja, kettő lesz belőle?

Az 1896-os, első újkori olimpiára építették volna meg Budapest stadionját, de végül 1000 kilométerrel arrébb, Athénban rendezték az ötkarikás játékokat, így pedig az aréna sem épült meg. Közel hatvan évet kellett rá várni, de megérte. Jelen állás szerint 2016-ra lesz kész az új Puskás.

Az itthon elmaradt olimpia ellenére továbbra is megvolt az igény egy nívós sportközpontra, a várakozást pedig csak fokozták hazánk XX. század eleji nemzetközi sportsikerek. 1911-ben Magyarország megkapta az 1920-as olimpia rendezési jogát. Kár, hogy közbejött a Magyarország szempontjából vesztes I. világháború. 

A folytatás picit magyarosra sikeredett. 1924-ben törvényt hoztak Budapest stadionjának megépítésére. Több helyszín felmerült a fővárosban és még sportadót is bevezettek, ám a befolyt összeget másra költötték végül. Arra jó volt az egész felhajtás, hogy Hajós Alfréd szellemi olimpiai ezüstérmet nyerjen a stadion terveivel. A harmincas években újra komolyan felmerült a stadionépítés ötlete, de jött még egy világháború, így nem maradt kapacitás.

A háború után indulhatott az újjáépítés és a magyar országgyűlés elsők között - már 1945-ben - a stadion felhúzását szavazta meg. Az 1947-es magyar-osztrákon történt baleset - amikor leszakadt az Üllői úti stadion tribünje - felgyorsította az eseményeket. A következő évben elkészültek az első vázlattervek, amelyek szerint a Kerepesi út, a Thököly út és a Dózsa György út közti területre álmodtak meg egy 70 ezer néző befogadására alkalmas létesítményt (később bővítették volna 100 ezresre), 1948 júliusában pedig úgy kezdődtek meg az építési munkálatok, hogy a végleges tervek készen sem álltak.  

Budapest lakosságát összekovácsolta a mű születése, rengetegen önként munkát vállaltak, a jó példát pedig az Aranycsapat tagjai mutatták. Nem negatívumként jegyzem meg, inkább így normális, de nehéz elképzelni, ahogy az új stadion építésénél Dzsudzsák Balázs keveri a betont. 664 ezer köbméter föld mozgatása, 84 építőgép, 45 ezer köbméter beton, 2,5 ezer tonna betonvas, 24 ezer tribünelem és közel 15 ezer lépcsőelem. A világításhoz és az eredményjelző berendezésekhez 18 ezer izzó, 150 ezer folyóméter vezeték. Ez a néhány adat is mutatja, hogy milyen kaliberű beruházásról is volt szó. A költségek akkori áron 160 millió forintot tettek ki. A stadiont még menet közben is áttervezték, de a pénzhiány miatt minden maradt a régiben. 1953. augusztus 20-ára volt kijelölve az átadás dátuma. Menet közben megrepedtek a gerendák és veszélybe került a határidő betartása. A kivitelezés egyik felelős minisztere, Farkas Mihály honvédelmi miniszter ekkor ezer katonát rendelt ki az építkezésre, a Népstadion pedig elkészült.

Az 1953. augusztus 20-ai megnyitóra eljött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Avery Brundage, de nem a díszpáholyban, hanem a sajtótribünön foglalt helyet az amerikai sportvezető, korábbi atléta elnök. Rákosi Mátyás egyszerűen nem volt hajlandó egy helyen ülni egy imperialista ország állampolgárával.

Norvég-magyar atlétikaversennyel kezdődött, majd Bp. Honvéd - Szpartak Moszkva labdarúgó-mérkőzéssel folytatódott a sportesemények sora. Puskás Ferencék 3:2-re nyertek, a kapus Grosics Gyula, karrierje egyik legnagyobb győzelmének tekinti ezt a mérkőzést. 

A Népstadion első igazgatója az olimpiai bajnok kalapácsvető Németh Imre lett. Az aréna 1959-ben villanyvilágítást kapott, és 83 ezer főre bővítették a lelátókat. Vb-k, Eb-k egész sorát rendezte meg az ország a Népstadionban (például kosár Eb, atlétika Eb) és a labdarúgó-válogatott is itt játszotta meccsei zömét. Itt vertük meg 7:1-re az angolokat a 6:3 visszavágóján és innen jutottunk ki világbajnokságokra. 1995-ben avatták a stadion új eredményjelzőjét. A csapat 1-0-ra nyert a vb-bronzérmes svédek elleni Eb-selejtezőn.

2002-ben, Puskás Ferenc Stadionra keresztelték az arénát, Öcsi bácsi 75. születésnapja alkalmából. A keresztelőn a spanyol válogatott látogatott el Budapestre, a mieink 1-1-et értek el Pancho második hazájának válogatottja ellen.

Nem csak sportesemények, hanem teltházas koncertek egész sorának is otthont adott a Népstadion. Louis Armstrong, Illés, Omega, Depeche Mode, Genessis, The Rolling Stones, Queen. Néhány a több tucat legendás együttes közül, amelyek koncerteztek itt. Az itt fellépő külföldiek szinte mind a legjobbak között tartották számon a magyar rajongókat. Freddie Mercury, a Queen frontembere külön dallal kedveskedett a nézőknek együttese itteni 1986-os koncertjén.

Az új Puskás Ferenc Stadion a jelenlegi verzió szerint minimum 65 ezres lesz és 70-90 milliárd forintba fog kerülni a megépítése és ha minden igaz, akkor a régi stadionon belül lesz az új, megőrizve a mostani jellegzetes vonásait. Például a karéjt végig megépítik. A sportlétesítmény nem csak labdarúgásra lesz alkalmas és várhatóan 2016-ra készül el. Több ilyen stadion is van, ahol a régibe építették be az új lelátókat. Ilyen például Szardínia szigetén a Cagliari arénája is.

a Cagliari otthona

Magyarországon jelenleg a Debrecen és a Ferencváros új stadionjának építése zajlik. A tervek szerint mindkét létesítményt 2014-ben adják át.