Atomvárosból acélvárosba

Ha még egy évig Feröeren marad, akkor már játékosként is megmérkőzhetett volna az Újpesttel. Így edzőként szórta meg a lilákat egy hatossal. A Fradisták orra alá is borsot tört, sőt, be is szólt nekik. Kecskeméten szobrot állítanának neki, Diósgyőrben pedig benne bíznak.

1966-ban a Kecskemét feljutott a labdarúgó NB II-be, majd megszületett Szabadkán Tomiszlav Szivics - ez jelent valamit. Csak ezt 1994-ben még nem lehetett tudni, amikor a 28 éves Tomiszlavot először elküldték Kecskemétről. Játékosként ugyanis nem győzte meg a hírös város akkori szakmai stábját, egész pontosan Linka József vezetőedzőt. Ezután a nem túl közeli Izlandon játszott, majd 1996-tól 2001-ig a Feröer-szigeteken volt játékos-edző. Ha még egy évig maradt volna a Klaksvík csapatánál, akkor már 11 évvel ezelőtt megmérkőzhetett volna az Újpesttel, ráadásul az UEFA-kupában. Szivics játékospárti, de kritikus is, ha kell. Egyszer Feröeren, egy kupadöntőn saját magát cserélte le, annyira nem ment neki a játék. A B36 Tórshavnnal amúgy bajnok lett 1997-ben.

Szivics Feröeren, 0:45-nél

Az északi kaland után Szerbiába ment a visszavonult futballista, ahol az U17-es, az U19-es és az U21-es válogatottat is irányította, mígnem váratlanul érkezett egy megkeresés a szerb szövetségen keresztül, hogy legyen az NB II-es Kecskemét edzője. Szivics először ódzkodott a feladattól, de miután megnézte a csapatot, látott benne fantáziát, és elvállalta a megbízást. 2007 őszén vette át a KTE irányítását, amellyel az 1911-es centenáriumi évig kellett feljutnia a magyar-bunyevác mesternek. Az első Szivics-szezonban ott volt riválisnak a Ferencváros, amelyet oda-vissza megvert a KTE, az edzőnek ráadásul elsőre összejött az áhított siker.

És még be is szólt a zöld-fehéreknek a 4-0-s kecskeméti győzelem után: "A Fradi védelme lassú, ezért tökéletesen lehet kontrázni ellenük, vesztes állásnál pedig még jobban kinyílt ellenfelünk hátsó alakzata, gyors játékosaink pedig ezt remekül kihasználták."

Első NB I-es szezonjában ötödik helyen végzett a Kecskeméttel, a következő évadban viszont összetűzésbe keveredett Rózsa Pál tulajdonossal, és az Újpest elleni kupabúcsú után lemondott posztjáról. Prukner Lászlóval is élvezetes szócsatákat vívott a tréner. Először azt kérdezte Pruknertől, hogy meddig akarja még irányítani az FTC-t, mert menne ő is a zöld-fehérekhez, utána pedig Prukner egyik a paksi pályát bíráló nyilatkozatára kontrázott egy újságban: "Örülök neki, hogy nem játszunk most, mert ha megint elvertük volna a Fradit, ahogy szoktuk, akkor Prukner kolléga a pályára panaszkodott volna. Így most kivárjuk a jó időt, és a jó pályát, és majd akkor tesszük meg, amit szoktunk." És még azt sem felejtette el megjegyezni, hogy ő még teremben sem kapott ki a Fraditól.

Prukner sem maradt Szivics adósa egy 2-1-es Fradi-győzelem után, amikor elmondta, hogy ők két napja, a Kecskemét pedig január óta készült erre a meccsre. A szakemberek persze csak heccelték egymást, amellett, hogy a két fél kölcsönösen tiszteli a másikat.

Szivics első kecskeméti korszaka után ismét Szerbia felé vette az irányt, de hiányzott neki Kecskemét, és ő is hiányzott a városnak. 2010-ben - Urbányi István távozása után - egy kispesti meccsen tért vissza, ahol nyert a csapata, a szezon végén pedig Magyar Kupát nyert a KTE a bajnok Videoton ellen.

Ezután Szivics a Hajduk Kula csapatához ment technikai vezetőnek, 2012-ben pedig viszont megint visszatért Magyarországra, ezúttal a Paks csapatához. Tavaly novemberben megkapta a magyar állampolgárságot, a Paks viszont hiába nyert 6-0-ra az Újpest elleni tavaszi nyitányon, a tolnaiak nem végezhetnek előrébb a 10. helynél.

Szivics tett is elkeseredésében olyan kijelentést az MTK elleni vereség után, hogy lemond. Ha nem is akkor, de most végül megtette azzal, hogy megállapodott az anyagi lehetőségeihez mérten idén gyengén teljesítő Diósgyőrrel, ahol Paulo Sousa és Henk ten Cate neve is felmerült korábban. Az elvárások magasak, ez megint Szivicsnek való feladat.