Huszti Szabolcs nem hagyja, hogy szabaduljunk tőle

Már megint gólt lőtt Huszti Szabolcs. Ezúttal az Európa-ligában, az Anzsi Mahacskala kapuját vette be. Szabi nem engedi, hogy elfelejtsük: gólok, gólpasszok, 100. Bundesliga meccs, újabb gól. Kár volt azért a levélért, de mégsem. Attól is csak nagyobb lett.

A szélső találatával még élnek a Hannover Európa-ligás reményei, 3-1-re nyert az Anzsi.

Huszti a Ferencváros játékosa volt, ám a 2003-04-es szezonban pár hónapra kölcsön adták őt Sopronba. Ekkor dőlt el, hogy nagy labdarúgó válhat belőle.Tizennégy meccsen hat gólt lőtt. Nem állítható, hogy mélyről jött vissza, mert alig volt 21 éves, amikor a piros-fehérek mezében berobbant a köztudatba, ráadásul a Fradinak tényleg erős kerete volt abban a szezonban (meg is nyerték a bajnokságot, meg a kupát). De Huszti is remek szezont futott.

Huszti-gól a Sopron mezében

2004 áprilisában Lothar Matthäus beválogatta (mondjuk ő kit nem?), Huszti pedig bizonyított. Talán a skótok elleni augusztusi két gól volt a szélső legemlékezetesebb produkciója.

Huszti alapember lett, de összetűzésbe került a következő kapitánnyal, Várhidi Péterrel egy görögök elleni Eb-selejtező előtt. A konfliktus zárásaként Szabolcs távozott a tatai edzőtáborból. Valamiért nem fért bele Várhidi elképzeléseibe. Az MLSZ eltiltotta a renitens játékost, Kisteleki István, akkori MLSZ-elnök pedig még ragaszkodott is ahhoz, hogy Huszti letöltse a 2007 december 31-ig szóló büntetést. Mintha Várhidi amúgy beválogatta volna.

Erwin Koeman szerencsére ismét felfedezte magának Husztit, aki 2008 augusztusában épp a görögök ellen lépett újra pályára címeres mezben. A holland szakembernél nem egyszer csatárként is helyt állt.

Koemant követte Egervári a válogatott kispadján. Huszti következő pályán kívüli alakítása még a tatai esetnél is emlékezetesebbre sikerült: sajátságos módon, nyílt levélben próbálta felhívni a figyelmet a válogatottnál tapasztalt problémákra, és egy úttal le is mondta a válogatottságot. "Nevetséges hülyítésnek" érezte, ami a válogatott körül kialakult, és ami a legmegrázóbb volt az egészben, hogy látszott, nem pillanatnyi elmezavarról van szó: "nem hirtelen felindulásból határoztam el, hogy lemondom a válogatottbeli szereplést. Nem a moldovaiak elleni meccs után született ez a döntés, ha a pályán vagyok és – mondjuk – két gólt szerzek, akkor is ugyanígy teszek. Először akkor fogalmazódott meg bennem ez a gondolat, amikor az angolok elleni mérkőzést megelőző edzésen a szakvezetőség azzal vádolt, hogy motiválatlan vagyok. Rólam, aki mindig a maximális odaadásra törekedett, azt feltételezte Egervári Sándor, hogy lélektelenül készülök. A barátságos összecsapás után már jeleztem néhány társamnak, hogy nem szimpatikus nekem az a légkör, ami a csapat körül kialakult, a svédországi Eb-selejtező pedig végérvényesen rádöbbentett, nem tetszik az az út, amelyen járunk." -állt a levélben.

Lehet vitatkozni azon, hogy mennyire volt helyes mindezt egy nyílt levélben közölni 2010 szeptemberében, mindenesetre Juhász Roland például nem határolódott el egyértelműen Huszti állításaitól.

  Huszti itt már a bevezetést fogalmazta magában? - fotó: nemzetisport.hu

Szabi mégis megmutatta ezzel, hogy ő egy olyan játékos, aki tud döntéseket hozni, és vállalja is a következményeket. Egervári Sándor állítólag többször próbálta tisztázni a helyzetet, de nem járt sikerrel. Őt is meg lehet érteni, hogy ezek után nem erőlteti a dolgot. Hat év alatt 51 válogatottságig jutott Huszti, és félő, hogy ez a szám tényleg nem fog gyarapodni. Nem tehetünk mást, minthogy a Hannover mezében csodáljuk őt.

 .