Vitézek, gorillák és vadkanok - közel 140 éves a magyarországi rögbi

1823-ban az angliai Rugby városában William Webb Ellis egy focimeccs közben felkapta a labdát, a kapuig szaladt vele, letette a játékszert a kapuba és gólt kiáltott. Ettől az évtől kezdve lett "rugby football", mivel a sportág szabályainak alapjait Rugby városában fektették le. Magyarországon is terjed, mint a vírus.

Már az ókori Rómában is játszották a harpastum nevű spártai eredetű játékot, amely birkózó elemeket is tartalmazott és katonai kiképzéseken használták. Sokak szerint a XVI. századi calcio is hasonlított a rögbihez, de ez egyértelműen a foci őse, mivel nem lehetett megfogni a labdát. 

A rögbinek több változata van. A legelterjedtebb, Magyarországon is népszerű változat a 15 fős uniós rögbi, de megkülönböztetünk 12, 10 és 7 fős rögbit is és van ligarögbi, amit 13-an játszanak. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2009-es döntése értelmében a 7 fős változat szerepel a 2016-os riói nyári olimpia programjában, ötkarikás játékokon amúgy 1900-ban, 1908-ban, 1920-ban és 1924-ben szerepelt még a sportág.

Magyarországon a XVI. században játszhattak valami rögbihez hasonlót, erre utal legalábbis Stephanus Taurinus Stauromachia (Paraszti háború) című elbeszélő költeményében: „Bajnok erővel, amaz széllel bélelt, de kerekded Bőrzsákot dögönyöz mindegyre”.

A XIX. század vége felé az Angol Nagykövetség munkatársai rögbiztek, az első írásos emlék pedig Molnár Lajos "Atlétika gyakorlatok" című könyvében található, amelyben konkrétan használja a "rugby" szót. Ekkoriban már tojáslabdát is lehetett vásárolni hazánkban, 1900-ban pedig megalakult az első magyar egyesület, a Budapesti Football Club.

1935-ben Magyarország rendezte az egyetemi világjátékokat, így a TF-en alakult egy rögbicsapat, amely végül nem indult el a tornán. 

sosem késő elkezdeni, 72 éves a legidősebb jegyzett rögbis

1970-ben több új csapat alakult, így az Árpádföldi Rögbiklub, a Palota SC, az Erzsébeti Spartacus, az MTK, a Szakipari SE, a Péceli Spartacus, valamint a Veresegyháza. Az első újkori meccsen az Árpádföld 25-21-re nyert a Vörösmarty Gimnázium csapata ellen. Ekkoriban már nemzetközi meccseket is játszottak, amelyeken nem is muzsikáltak rosszul a mieink. A Slavia Praha például az MTK-Szakipari vegyescsapat és az Építők ellen is megégette magát. 

1990. március 15-én megalakult a Magyar Rögbi-szövetség, 1990. július 22-én pedig az első hivatalos válogatott mérkőzésre is sor került, amelyen a keletnémetek nyertek 7-3-ra. Ellenfelünknek ez volt az utolsó hivatalos válogatott meccse. 2000-ben lett női válogatottunk is.

Itthon első sorban a világbajnokságok és a Hat Nemzet Tornája során lehet rögbimeccseket látni, amely tornákra a mieinknek egyelőre nincs esélyük kijutni. A világranglistán 83. magyar válogatott már elvérzett a 2015-ös vb-selejtező, európai zóna, A divízió 2/C csoportjában, de szép eredmény, hogy a bolgárokat és az osztrákokat sikerült megverni, a szlovénoktól pedig balszerencsével kaptak ki Collet Gergőék.

Nemzeti csapatunk szombaton Ciprussal játszott Európai Nemzetek-kupája mérkőzést. Az esztergomi találkozón fiatal csapatunk csupán egy ponttal kapott ki a 19 veretlenül megvívott meccsükkel világrekorder ciprusiaktól. Az ENK párhuzamosan futott a vb-selejtezőkkel, de mivel Ciprus nem tagja a nemzetközi szövetségnek (IRB), ezért az ellenük lejátszott meccs nem számított bele a vb-selejtezőkbe. A vb-selejtezőket ugyan befejeztük, de az EN-kupája folytatódik a visszavágókkal.

 A magyar bajnokságban jelenleg az Extra Liga jelenti az élvonalat. A hatcsapatos mezőnyben ott van a rekordbajnok Esztergomi Vitézek Suzuki is, de van FW Gorillák Szeged és az NB II-ben (harmadosztály) Fehérvári Vadkanok. A rögbi amatőr szinten működik hazánkban, így bárki elkezdheti a sportággal való ismerkedést, kortól, nemtől és testalkattól függetlenül.